A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy miért olyan alacsony a tréningek hatékonysága?

Egy vállalat azért jön létre, hogy összetett kivívásokat, problémákat oldjon meg. Ellenben minden probléma átúszik egy láthatatlan közegen, ezt hívjuk vállalati kultúrának. A jó, azaz egészséges kultúrák segítenek a problémák megoldásában, de a rossz, úgynevezett „mérgező” kultúrák destruktív irányba tolják el a problémák megoldását.

A kultúra-problémák a felszínen különbözőnek tűnnek – felelősség vállalás hiánya, mikromenedzsment, együttműködés hiánya, silósodás, bizalomhiány stb. – , és úgy látszik, mintha nagyon eltérő megoldási módokat igényelnének. Ugyanakkor a nemzetközi pszichológiai kutatások rávilágítottak, hogy valójában a forrás közös, és ebből adódóan majdnem az összes szervezeti probléma visszavezethető egyetlen közös gyökérokra. Ezt az alapvető okot az önvédelem, az önámítás által determinált emberi szemléletmódnak hívjuk.

Az önámítás kialakulásának több pszichológiai magyarázata van, és gyakran az emberi természet mélyebb védelmi mechanizmusaihoz kötődik. Az önámítás lényege, hogy az egyén eltorzítja, vagy néha figyelmen kívül is hagyja a valóságot annak érdekében, hogy elkerülje a konfliktusokat vagy a kellemetlen belső érzéseket.

Íme 5+1 jelenség, ami kiválthatja az önámítás, mint érzelmi szükséglet megjelenését:

1. Érzelmi védelem

• Az önámítás gyakran azzal a céllal jön létre, hogy megvédje az egyént a fájdalmas igazságtól vagy a negatív érzelmektől, mint például a szégyen, szorongás, félelem vagy bűntudat. Ha valaki nem akar szembesülni egy kellemetlen valósággal (például hibáival vagy kudarcaival), akkor inkább hamis képet alkot magáról, hogy megóvja önbecsülését és érzelmi jóllétét.

2. Kognitív disszonancia csökkentése

• Amikor valakinek a hiedelmei, értékei, érzelmei vagy viselkedései ellentmondásba kerülnek egymással, az úgynevezett kognitív disszonancia lép fel, ami belső feszültséget okoz. Az önámítás egy módja annak, hogy az egyén csökkentse ezt a feszültséget azáltal, hogy megváltoztatja a valóság értelmezését, és ezzel harmonizálja attitűd-szerkezetének belső konfliktusát.

3. Önértékelés fenntartása

• Az emberek természetesen arra törekszenek, hogy fenntartsák pozitív énképüket. Ha valami veszélyezteti ezt, például egy kudarc vagy negatív visszajelzés, az önámítás segíthet elkerülni az önbecsülés sérülését, és megóvhatja az egyént attól, hogy önmagát leértékelve negatív fényben lássa magát.

4. Szociális nyomás és megfelelési vágy

• Az önámítás gyakran abból is fakad, hogy az egyén megpróbál megfelelni a társadalmi elvárásoknak vagy normáknak. Ha valaki úgy érzi, hogy a társadalom vagy a közvetlen környezet elvárásaival nem tud lépést tartani, az önámítás eszköz lehet arra, hogy fenntartsa az illúziót, miszerint sikeresen megfelel ezeknek az elvárásoknak.

5. Veszteségtől való félelem

• Az önámítás kialakulhat akkor is, ha valaki fél attól, hogy valami fontosat elveszít, például kapcsolatokat, státuszt vagy anyagi biztonságot. Ebben az esetben az egyén inkább önámítással védi magát a veszteség fájdalmától, mint hogy szembenézzen a valósággal.

+1. Hosszú távú szokások és kondicionálás

• Sok esetben az önámítást nem egy adott szituáció, vagy egy közvetlen helyzet szüli, hanem olyan tartós viselkedésmintává is válhat, amelyet valaki már hosszú ideje gyakorol. Gyakran fiatal korban alakul ki, mint válasz bizonyos családi vagy társadalmi körülményekre – egyfajta megküzdési stratégiaként – és később automatikussá válik, anélkül, hogy az egyén ezt tudatosan felismerné.

Az önámítás tehát alapvetően egy pszichológiai önvédelmi mechanizmus, amely megóv minket a fájdalmas igazságoktól és belső konfliktusoktól, de hosszú távon akadályozhatja a fejlődést és a valós problémákkal való szembenézést.

Hogyan okozhat problémákat egy szervezetben az önámítás?

Ez a jelenség a vállalatok és vezetők fejlesztésénél úgy jelenik meg, hogy a képzések főleg a viselkedés-változásokat célozzák meg, mint jellemzően a legtöbb készségfejlesztő, ún. soft skills tréning. A hatásuk nemzetközileg is mérve nem több mint 15%, hiszen alig érintik a viselkedést befolyásoló személetmódot. Amennyiben nem sikerül ezt a pszichológiai védekezési mechanizmust visszaszorítani, addig változás (fejlődés) alig tapasztalható viselkedési szinten. A magatartásminták a tréningeket követően sajnos rövid időn belül visszarendeződnek a korábbi szokásos formájukba.

Amennyiben egy magasabb önreflexióval, önámítás mentesebben kezdjük látni a valódi problémákat, úgy az esetek többségében még soft skills tréningekre sem lenne szükségünk a helyes viselkedés megválasztásához, az egyes szituációkban célravezető helyes cselekedetek megtételéhez.

Az Arbinger Intézet a világon is egyedülálló megoldásokat fejlesztett ki az önámítás mint pszichológiai védekezési mechanizmus vállalati színtű csökkentésére. Ezért  is válhatott évtizedek alatt vállalati kultúra-fejlesztési projektek vezető tanácsadó cégévé.

Joe McKendrick a NASA alelnöke így fogalmazott az Arbinger Intézettel folytatott együttműködésükről:

“Nem a tudomány vagy a mérnöki munka az, ami akadályozza, hogy elérjük a NASA céljait.  A világ legokosabb mérnökei és tudósai tartoznak közénk. Az “emberi dolgok” azok, amelyek folyton eltömítik a fogaskerekeket.  Az Arbinger olyan eszközöket és kereteket biztosít számunkra, amelyekkel megoldhatjuk azokat az emberi problémákat, amelyek a szervezeti céljaink elérésének útjában állnak.” 

További infromáció: www. arbinger.hu